Mészöly Dezső: Tilalom

(TRISZTÁN ÉS IZOLDA)

Az Éj Szigetén – csak Veled…
És nem szabad – és nem lehet!
Varázslat int – a perc szalad –
és nem lehet – és nem szabad!
Lidérc kísért a balkonon.
A fátyol-függönyt elvonom.
A város távol integet,
küldi a bűvös fényeket.
Az Éj Szigetén – csak Veled –
gyönyörködöm – és szenvedek.
Már majdnem!… Pillám rebben, és
a szenvedély s a szenvedés
egyszerre éltet – s öldököl.
Vár, vár az öl – forró öböl –
győz, győz a vágy, jól hallom azt:
nyílt ajkadon sóhajt fakaszt.
Egy szusszanás, egy mozdulat
elárulja a titkodat.
Bevallod így önkénytelen:
hiába harc s önvédelem,
már mindkettőnknek kárhozat,
hogy nem lehet – hogy nem szabad!

Mészöly Dezső (1918-2011)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél