Hermann Hesse: Ködben
Különös a ködben vándorolni!
Magányos bokrok és kövek között,
Egy fa sem látja szomszédját,
Mert ködbe öltözött.
A világ barátaimmal volt tele,
Amíg fénylett az életem,
Most, hogy a köd leszállt,
Nem lát meg senki sem.
Bizony, bölcs nem lehet senki,
A sötétet ki nem ismeri,
Amely lepelként, halkan
Más elől elfedi.
Különös a ködben vándorolni!
Magány az életünk,
Senki sem ismeri a másikat,
Mind egyedül megyünk...
Winkler András fordítása
Magányos bokrok és kövek között,
Egy fa sem látja szomszédját,
Mert ködbe öltözött.
A világ barátaimmal volt tele,
Amíg fénylett az életem,
Most, hogy a köd leszállt,
Nem lát meg senki sem.
Bizony, bölcs nem lehet senki,
A sötétet ki nem ismeri,
Amely lepelként, halkan
Más elől elfedi.
Különös a ködben vándorolni!
Magány az életünk,
Senki sem ismeri a másikat,
Mind egyedül megyünk...
Winkler András fordítása
Hermann Hesse (1877-1962)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése