Ughy Szabina: Vízben aludni
Árnyék nélkül állok a zuhogó fényben,
sosem voltam ilyen meztelen,
de ez most egy ilyen álom.
Gyenge madárhangon dadogok,
mintha szégyellnem kellene,
régen olyannak képzeltem el,
ahogy egy ezer vonósra írt darab szólhat
egy szabadtéri színpadon.
Opálos, pontatlan szavak húznak,
és mint a fém, lassan merülni kezdek,
pedig csak azt kérdezték:
milyen valakit szeretni.
sosem voltam ilyen meztelen,
de ez most egy ilyen álom.
Gyenge madárhangon dadogok,
mintha szégyellnem kellene,
régen olyannak képzeltem el,
ahogy egy ezer vonósra írt darab szólhat
egy szabadtéri színpadon.
Opálos, pontatlan szavak húznak,
és mint a fém, lassan merülni kezdek,
pedig csak azt kérdezték:
milyen valakit szeretni.
Ughy Szabina (1985-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése