Vaskó Péter: Esti sakk

Csak őt félem,
a fekete királynét,
követ, kísér, mint az árnyék,
míg lépkedek, kis csont-gyalog
– csak éjszakák, csak nappalok –,
fekete-fehér kockákon át
– csak nappalok, csak éjszakák –,
mást vártam, de így se rossz,
mondd csak, nyerhettem is volna? –
zárul a sötét lakkdoboz.

Vaskó Péter (1970-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél