Cs. Nagy László : Opál-ég alatt

Érezni már lombokon a rezgést,

az ágtöveken csalfa fény matat,
odacseppent madárdalok foltja
ha felvillan az opál-ég alatt,
minden tócsát boldogan kibélel,
foszló selyem a téli félelem,
csendes, lassú ébredés virágzik
a fagy-gyötörte, morcos kérgeken.

Kabát nélkül sétálnak az esték,
a langyos meleg szembe jön velük,
halkan cseppent bársony-álmú festék
eltakarja a bámész hold-szeműt,
a fagyos lét órái kiteltek,
ágvégeken serken az irgalom,
újjászülni reménykedő lelkek
ott táncolnak a tavasz-színpadon.