Papp M. Bori: T mint töredék

Óra felet ütnek. Nem merik
kimondani, mire vágynak.
Rálátunk a világra, éjszaka
nincs hazugság, kis szépséghiba
nyelv alá rejtve, ígérjük meg,
kialusszuk. Mikor belefáradsz
a keresésbe, nézz hátra.
Megteszed, amit kérek, pedig
senkik vagyunk, főleg
egymásnak. Tudod, félek,
elmúlsz, karnyújtásnyira
tőlem, rosszakhoz ragaszkodva.
Évszázadonként egyszer fordul
ilyen elő, napfogyatkozás, bolygó
együttállás, nézz oda az isten szerelmére.
Hozzám érsz, nem úgy, nevetünk
magunkon. Félreértettél, nem
merem. Emberből vagyok.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél