Stiller Kriszta: Vajaskenyér-villanella

Ha rajtam múlna, mindig hajnal lenne.
Lágy, mint a vaj egy frissen sült bagetten.
Ágyunkhoz a nap fénylő teát tenne.

Aranyszín csendek olvadnának benne,
míg ébredezni kezdünk mind a ketten.
Ha rajtam múlna, mindig hajnal lenne.

Más igyekszik, a sarki boltba menne,
Papírfehér út, mint egy kis maketten.
Ágyunkhoz a nap fénylő teát tenne.

Mert diszkrét hírnök, reggelt így üzenne.
Megkóstolsz, ahogy áthajolsz felettem.
Ha rajtam múlna, mindig hajnal lenne.

A padló fázik, bársonyköntöst venne,
Itt van az enyém, amit épp levettem.
Ágyunkhoz a nap fénylő teát tenne.

Olvadna a nyelv, míg az ajkad enne.
Lágy, mint a vaj egy frissen sült bagetten.
Ágyunkhoz a nap fénylő teát tenne.
Ha rajtam múlna, mindig hajnal lenne.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél