Bágyi Bencze Jakab: Szeretők szabálytalan szonettje
Hajnali lábnyomod a hóban,
ajtóm előtt már kérgesre fagyott,
a szoba terében érezni még
édes-kesernyés illatod –
Sosem maradtál reggelig,
mint a mesékben éjfélkor
varázs-időd mindig kitelik,
s a bódulat miként az óbor
bensőmben még sokáig kering,
míg teljesen el nem ernyedek,
s lanyhuló bőrömre hűl az ing...
Elalszom... alszol? Jössz majd megint?
Minden ízem emlékszi az ízed,
s a tükör szemeddel rám tekint –
ajtóm előtt már kérgesre fagyott,
a szoba terében érezni még
édes-kesernyés illatod –
Sosem maradtál reggelig,
mint a mesékben éjfélkor
varázs-időd mindig kitelik,
s a bódulat miként az óbor
bensőmben még sokáig kering,
míg teljesen el nem ernyedek,
s lanyhuló bőrömre hűl az ing...
Elalszom... alszol? Jössz majd megint?
Minden ízem emlékszi az ízed,
s a tükör szemeddel rám tekint –
Bágyi Bencze Jakab (1958-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése