Zalán Tibor: Szonáta

1.
alacsonyan jár
a hold pipacsot keres

de már nem talál
ágak hajlanak

egy éjszakai szívre

összevérzik azt
kint hajnalodik

bodzavirág-ablakban

eljön az őszöd
egy árny vár ott vár

és így maradsz egyedül

akár kint a hold
akár kint a hold

így maradsz egyedül és
vár ott egy árny vár

eljött az őszöd

bodzavirág-ablakban
hajnalodik kint

összevérzett ág

egy éjszakai szívre
hajlik ott megáll

pipacsot keres
de már nem talál 

a holdalacsonyan jár


2.
az ablakon túl
emelkedik a homály

léptek koppannak

eldönthetetlen
közelednek-e vagy épp
távolodnak el

a már nem is látható
mögé ahol megállnak

megállnak-e a mögött
ami már nem látható

a távolodtak
vagy közelednek ismét

eldönthetetlen
léptek koppannak

túl már az ablakon – s a
homály közelít

3.
Alacsonyan jár
pipacsot keres a hold

kint a homályban

eldönthetetlen
léptek bevérzett ágak
szívre hajolnak

jöttödet várja
bodzavirágok mögött

az árnyék koppan
az ősz ideér

egyedül maradsz végül

túl a hajnalon
túl a hajnalon

végül egyedül maradsz
az ősz ideért

árnyék koppan a
bodzavirágok mögött

jöttödet várja
szívre hajolnak

bevérzett ágak léptek
eldönthetetlen

homályban kint még
pipacsot keres a hold

végül csak megáll

(vasárnap, 2010. július 11.)


Zalán Tibor (1953-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél