Király László: Ársz poétika
Legyen benne
Egy hűha! Egy hahó!
Tengerfenéken
úszó űrhajó.
Legyen benne mindenek előtt
egy méltatlankodó nahát!
Valaki, aki önkívületben
mást is szeretni kezd,
nem csupán önmagát.
Ködvitéz, aki rikoltozva
lovagol át a dombon!
Valaki – aki éjjelente
cirmosan kocogtatja ablakom.
És bebocsájtom.
És – ki nem mondom…
Legyen benne az a
Lenge legyintés!
Kószáló remény.
Egy hűha! Egy hahó!
Tengerfenéken
úszó űrhajó.
Legyen benne mindenek előtt
egy méltatlankodó nahát!
Valaki, aki önkívületben
mást is szeretni kezd,
nem csupán önmagát.
Ködvitéz, aki rikoltozva
lovagol át a dombon!
Valaki – aki éjjelente
cirmosan kocogtatja ablakom.
És bebocsájtom.
És – ki nem mondom…
Legyen benne az a
Lenge legyintés!
Kószáló remény.
Egyensúly!
Sza
ka
Sza
ka
dék
von
zó
pe
re
mén.
von
zó
pe
re
mén.
Király László (1943-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése