Oláh András: zátonyok (2)
vigaszra szorul a simogatás is: hiába tanít
adni s elfogadni – a hamis érvek kíméletlen
zárótüzében a roncsokat összeszedni
már nem lehet… elfogyott a fény
elszoktunk az élőktől és úgy hisszük
az alkalmazkodás önkéntes pusztulásba vezet
a kérdés csak az: akarsz-e élni szomorú
gyűlöletben ha úgyis zátonyra futsz
vagy szeretni fogsz míg beléd hal a fájdalom
adni s elfogadni – a hamis érvek kíméletlen
zárótüzében a roncsokat összeszedni
már nem lehet… elfogyott a fény
elszoktunk az élőktől és úgy hisszük
az alkalmazkodás önkéntes pusztulásba vezet
a kérdés csak az: akarsz-e élni szomorú
gyűlöletben ha úgyis zátonyra futsz
vagy szeretni fogsz míg beléd hal a fájdalom
Oláh András (1959-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése