Filip Tamás: Vakítón fénylik
Megszólítalak, mert akkor egy percre
megállsz, ki mindig a vendégeid közt
forgolódsz fehér ruhában. A kényes
egyensúly káprázatába kapaszkodom én,
ki lekéstem ádventet, farsangot, böjtöt.
Pillantásod eltörli nyomaim, benned
folytatódom. És emlékezem, mi lesz
velünk: levonul rólunk a tenger,
ágyunkon vakítón fénylik a lepedő.
Csillognak rajta a só kristályai.
megállsz, ki mindig a vendégeid közt
forgolódsz fehér ruhában. A kényes
egyensúly káprázatába kapaszkodom én,
ki lekéstem ádventet, farsangot, böjtöt.
Pillantásod eltörli nyomaim, benned
folytatódom. És emlékezem, mi lesz
velünk: levonul rólunk a tenger,
ágyunkon vakítón fénylik a lepedő.
Csillognak rajta a só kristályai.
Filip Tamás (1960-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése