Kézdi Imola: az éjszaka
Az éjszaka,
a fák lombjai
között,
kifecsegtem neked
minden bánatom.
Szárnyra kapott,
barátom,
s tovarepült
a félelem.
Most ott fonnyad
csendesen
az avas csúcson,
s hogy onnan
visszacsússzon
belénk,
nem sok
az esély, ne félj!
a fák lombjai
között,
kifecsegtem neked
minden bánatom.
Szárnyra kapott,
barátom,
s tovarepült
a félelem.
Most ott fonnyad
csendesen
az avas csúcson,
s hogy onnan
visszacsússzon
belénk,
nem sok
az esély, ne félj!
Kézdi Imola (1977-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése