Lukáts János: Esti töredék
Színed a szürke s alkonyég lilája,
az alkonyé, mit lázas éj követ,
rejtőzködöl csönd néma bársonyába,
hozzád ritkán kipergő szó vezet.
Világítótornyod szelíd mosoly,
reszketve pásztáz rengő óceánt,
ujjad hegyén kis gyertyafényt hozol
s ujjamra könnyedén ragasztod át…
az alkonyé, mit lázas éj követ,
rejtőzködöl csönd néma bársonyába,
hozzád ritkán kipergő szó vezet.
Világítótornyod szelíd mosoly,
reszketve pásztáz rengő óceánt,
ujjad hegyén kis gyertyafényt hozol
s ujjamra könnyedén ragasztod át…
Lukáts János (1943-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése