Aknay Tibor: Volna-e szavad
Ha leülne melléd
észrevétlen ,
a közeledő
fél-sötétben
a nemlét,
és bölcsőjében
ringatva elméd
kócos álmot
küldene rád,
hogy ne fájjon,
volna-e szavad,
hogy maradhass,
vagy felszállnál,
mint a harmat,
könnyű búcsút
intve magadnak?
észrevétlen ,
a közeledő
fél-sötétben
a nemlét,
és bölcsőjében
ringatva elméd
kócos álmot
küldene rád,
hogy ne fájjon,
volna-e szavad,
hogy maradhass,
vagy felszállnál,
mint a harmat,
könnyű búcsút
intve magadnak?
Aknay Tibor (1944-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése