Radnóti Miklós: Eső után
Ma sokszínű vízgyöngyök csillognak
Máskor poros levelén a fáknak,
ma mohón és vidáman ölelik
Fölül a fényt és alúl az árnyat...
A fű még esőtől nedves,
S a sétány már szárazon ásít
És méregzölden rángatja az utat
A teltgyomrú és gyöngyöző pázsit...
Rezegtetve száritja az úton
Összeaszott szárnyát egy lepkepár,
Előbb az eső verte le őket.
Most nyilaz utánuk a napsugár...
Ma sokszínű vízgyöngyök csillognak
Máskor poros levelén a fáknak,
ma mohón és vidáman ölelik
Fölül a fényt és alúl az árnyat...
(Bp. Margitsziget, 1927.május 8.)
Máskor poros levelén a fáknak,
ma mohón és vidáman ölelik
Fölül a fényt és alúl az árnyat...
A fű még esőtől nedves,
S a sétány már szárazon ásít
És méregzölden rángatja az utat
A teltgyomrú és gyöngyöző pázsit...
Rezegtetve száritja az úton
Összeaszott szárnyát egy lepkepár,
Előbb az eső verte le őket.
Most nyilaz utánuk a napsugár...
Ma sokszínű vízgyöngyök csillognak
Máskor poros levelén a fáknak,
ma mohón és vidáman ölelik
Fölül a fényt és alúl az árnyat...
(Bp. Margitsziget, 1927.május 8.)
Radnóti Miklós (1909-1944)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése