Simon Márton: Előszezon
Idáig háttal utaztam. A kabinok fehérebbek,
a víz mélyebb, mint tavaly – az árusoknál
még ugyanaz kapható. A strand kihalt,
ezért jöttem. Itt ugyanis van jövő: előszezon van.
Majd lesz minden. Nézelődöm, hideg sör kéne.
És zöldebb zöld és világosabb kék. Mert
az emlékezet fehér, mint a kabinok, amikbe
vetkőzni jársz. A laptopot otthon hagytam.
Tele van a fotóiddal, és én nem akarom
többé simogatni a képernyőt, hazudni, mert
nem őszinteségre van szükségem, hanem rád.
A véget úgyis pontosan tudom. Majd azt mondom:
hideg sör kéne. Meg azt: pedig milyen boldog voltam.
Milyen. Már nem derül ki. Mint: hogy mit
álmodik az egyetlen alvó, egy zuhanó repülőgépen.
a víz mélyebb, mint tavaly – az árusoknál
még ugyanaz kapható. A strand kihalt,
ezért jöttem. Itt ugyanis van jövő: előszezon van.
Majd lesz minden. Nézelődöm, hideg sör kéne.
És zöldebb zöld és világosabb kék. Mert
az emlékezet fehér, mint a kabinok, amikbe
vetkőzni jársz. A laptopot otthon hagytam.
Tele van a fotóiddal, és én nem akarom
többé simogatni a képernyőt, hazudni, mert
nem őszinteségre van szükségem, hanem rád.
A véget úgyis pontosan tudom. Majd azt mondom:
hideg sör kéne. Meg azt: pedig milyen boldog voltam.
Milyen. Már nem derül ki. Mint: hogy mit
álmodik az egyetlen alvó, egy zuhanó repülőgépen.
Simon Márton (1984-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése