Oláh András: [azt mondod]
azt mondod beszédes a hallgatás
pedig csak a fájdalom üres
azt mondod a vakságot nem lehet megunni
pedig csak világgá ment a rémület
azt mondod a kísértés csak rágalom
s minden kés beszorul a sebbe – rád hagyom –
azt mondod a semmi sem kevés
és a szépség is lehet büntetés
azt mondod hallgatni szép
s ha van fülem a csöndre ne kérjek új mesét
azt mondod az élet is csak taktika
s hogy ez mégsem a világok legrosszabbika
azt mondod gazdája vagy az időnek
pedig legfeljebb rabja csak
azt mondod külön világban élünk
azt mondom: én élek s te vagy
pedig csak a fájdalom üres
azt mondod a vakságot nem lehet megunni
pedig csak világgá ment a rémület
azt mondod a kísértés csak rágalom
s minden kés beszorul a sebbe – rád hagyom –
azt mondod a semmi sem kevés
és a szépség is lehet büntetés
azt mondod hallgatni szép
s ha van fülem a csöndre ne kérjek új mesét
azt mondod az élet is csak taktika
s hogy ez mégsem a világok legrosszabbika
azt mondod gazdája vagy az időnek
pedig legfeljebb rabja csak
azt mondod külön világban élünk
azt mondom: én élek s te vagy
Oláh András (1959-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése