Filip Tamás: Szelídítés

Lefújom magamról a nyár
pihéit, gyúlékony nevetésemet
szétlocsolom a kertben,
kitakarítom a nappali házat, és
tűvé teszem a szénakazalt, hogy
megtaláljam megíratlan verseimet.

Tükörbe nézek, kéklenek
rajtam az ütésnyomok. Akkor
behunytam a szemem, ne tudjam,
melyiket kitől kapom. Viszont
a belülre festett védőszíneket sem
tudom eltüntetni, úgy látszik, tényleg
fanatikus megalkvó vagyok.

Pedig jámbor akartam lenni,
mint egy bálna, gyöngéden meg
akartam hámozni a tengert, ki
akartam olvasztani a fagyott hajókat,
meg akartam gyújtani a sivatag fáit,
hogy kioltsam a sötétséget.
Végül új erdővé akartam
öltöztetni a hamut.

Szerettem volna valahogy
megünnepelni első életemet.

Filip Tamás (1960-)