Baka Györgyi: A mélység ölelése
A Te hangod hallgatni olyan,
mint mikor az édes érintésű
könnyed tavaszi szél borzolja fel
az alvó homokszemeket, s azok
könnyed mámorban lebegve
emelkednek az áramló légbe,
majd visszahullnak egy új rendezésű
egységben a vágyott földre.
A Te érintésed bőrömön olyan,
mint mikor az áradás magával
ragadja a tenger hullámait, s a
vízcseppek fájón-édesen szétperegnek
az ismeretlen léten túli lét felé,
majd megadóan, gyöngéd
erőtlenséggel hullnak a vonzó
mélység ölelésébe vissza, nyakam
és vállam puha hajlatába.
mint mikor az édes érintésű
könnyed tavaszi szél borzolja fel
az alvó homokszemeket, s azok
könnyed mámorban lebegve
emelkednek az áramló légbe,
majd visszahullnak egy új rendezésű
egységben a vágyott földre.
A Te érintésed bőrömön olyan,
mint mikor az áradás magával
ragadja a tenger hullámait, s a
vízcseppek fájón-édesen szétperegnek
az ismeretlen léten túli lét felé,
majd megadóan, gyöngéd
erőtlenséggel hullnak a vonzó
mélység ölelésébe vissza, nyakam
és vállam puha hajlatába.
Baka Györgyi (1951-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése