Kiss Benedek: Gyöngyök

Az is gyöngy, ami

felszínre nem jut soha.

A tenger

lappangó gyöngyök

végtelen birtokosa.

Ha egy-egy szerencsés

bennszülött

el is kacsmar néha egyet,

ugyan mi veszteség az

a végtelen tengernek?

Nevet,

nevet,

nevethet.

Pedig a gyöngy drága jószág,

vérrel, velővel

áldoznak érte.

S ha a gyöngyhalász belehal is,

a mohó maharadzsa

azt mondja: megérte!

De van-e szebb és édesebb

a szőlőfürt

gyöngyeinél?

Nem is tudja, milyen szerencsés,

aki a szőlőfürt

gyöngyein él.

Édes kincsem,

kincsekben tobzódsz,

föld alatt és föld felett!

Becsüld meg vércsepp-gyöngyeid,

s míg halálodra vársz,

addig is vigyázd,

óvd a fájdalmas kagyló-életet!

Kiss Benedek (1943-)