Szekeres Mária: Bennem Arcod…
A kályhában tűz lobog,
A csönd feslik, feszül.
Bennem Arcod megremeg…
Hogyan látlak most
Ilyen érintetlenül?
Kívülre futkos a gondolat,
A téli táj is bennem ül.
Szobám falán áttetszőn,
Mint lebegő film, a világ hegesül.
Tudom szavad, az egyszerűt,
Mely minden hézagot kitölt,
S a foghatatlant,
Mely én vagyok,
S a valóságot, mely
Te vagy egyedül.
2008. december 1.
A csönd feslik, feszül.
Bennem Arcod megremeg…
Hogyan látlak most
Ilyen érintetlenül?
Kívülre futkos a gondolat,
A téli táj is bennem ül.
Szobám falán áttetszőn,
Mint lebegő film, a világ hegesül.
Tudom szavad, az egyszerűt,
Mely minden hézagot kitölt,
S a foghatatlant,
Mely én vagyok,
S a valóságot, mely
Te vagy egyedül.
2008. december 1.
Szekeres Mária (1948-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése