Babiczky Tibor: Ima az emberért
A hegyek, akár a ráncos éjszaka.
Az egyik völgyben sűrűbb az árnyék.
Meddig tölt el még csodálattal, ami van?
Hasadt hitedből ostoba szörny született.
Az üresség nem volt még bénítóbb soha.
És rettegsz az éjszakától, pedig benne fogant a világ.
„És szabadíts meg…”, könyörögsz.
„Szabadíts meg.” És félreállsz.
Az egyik völgyben sűrűbb az árnyék.
Meddig tölt el még csodálattal, ami van?
Hasadt hitedből ostoba szörny született.
Az üresség nem volt még bénítóbb soha.
És rettegsz az éjszakától, pedig benne fogant a világ.
„És szabadíts meg…”, könyörögsz.
„Szabadíts meg.” És félreállsz.
Babiczky Tibor (1980-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése