Bajtai András: Könyörgés, hozzád
Vigyázz. Ma olyan a csütörtök,
hogy bármi veszélyes eszedbe juthat:
egy telefonszám, hősnőd kivillanó
fogsora, egy sosemvolt virág illata.
Vigyázz. Eljött a te időd, de ami most
kezdődik, nem ott ér véget, ahol a sínek,
a mesék, vagy a rongyos századok.
Valahol máshol, aminek még nem adtál
nevet. Egy tócsa partján, a mutatóujjad
hegyén, egy aluljáró torkában. Bárhol.
Ott jusson majd eszedbe, hogy a tenger
színe nem a kék. Jusson eszedbe, hogy
arcunkra a hordalék végül lerakódik,
és bőrünkről a homok lepereg.
Jusson eszedbe, hogy a vége mindennél
rosszabb. Jusson eszedbe.
hogy bármi veszélyes eszedbe juthat:
egy telefonszám, hősnőd kivillanó
fogsora, egy sosemvolt virág illata.
Vigyázz. Eljött a te időd, de ami most
kezdődik, nem ott ér véget, ahol a sínek,
a mesék, vagy a rongyos századok.
Valahol máshol, aminek még nem adtál
nevet. Egy tócsa partján, a mutatóujjad
hegyén, egy aluljáró torkában. Bárhol.
Ott jusson majd eszedbe, hogy a tenger
színe nem a kék. Jusson eszedbe, hogy
arcunkra a hordalék végül lerakódik,
és bőrünkről a homok lepereg.
Jusson eszedbe, hogy a vége mindennél
rosszabb. Jusson eszedbe.
Bajtai András (1983-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése