Eszteró István: Ő hercegsége
Elérkezett ledér szeszély
pazarló bálidénye,
a lombrések kék tenyerén
csurog le ferde fénye,
keringőző hímes levél
haláltánc örvényébe
ájulva száll, színóceán
sóhajt kavar levébe,
lebeg a kerge város is,
szivárványt fűz a pára
a folyó partjain feledt
füzek tépett hajára,
dorbézoló illatozás
sebes lélegzetére
borul az ég a kába föld
aritmiás szívére,
az alkonyat kigyújtja fák
pirosló lampionját,
múlt szenvedélyek bokrai
a vérüket kiontják,
ahol padunk állt, kehes ág
terel homályt habozva,
zörgő levél repülni kész
nevünket eldadogja,
a szíves vendéglátást még
élvezzük néhány percig,
az estély haláli pazar,
Ő hercegsége hercig,
már szállingózva átmegyünk
így, deresedő fővel,
a téli bálra, rendszerint
a többi ismerőssel.
pazarló bálidénye,
a lombrések kék tenyerén
csurog le ferde fénye,
keringőző hímes levél
haláltánc örvényébe
ájulva száll, színóceán
sóhajt kavar levébe,
lebeg a kerge város is,
szivárványt fűz a pára
a folyó partjain feledt
füzek tépett hajára,
dorbézoló illatozás
sebes lélegzetére
borul az ég a kába föld
aritmiás szívére,
az alkonyat kigyújtja fák
pirosló lampionját,
múlt szenvedélyek bokrai
a vérüket kiontják,
ahol padunk állt, kehes ág
terel homályt habozva,
zörgő levél repülni kész
nevünket eldadogja,
a szíves vendéglátást még
élvezzük néhány percig,
az estély haláli pazar,
Ő hercegsége hercig,
már szállingózva átmegyünk
így, deresedő fővel,
a téli bálra, rendszerint
a többi ismerőssel.
Eszteró István (1941-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése