Nyirán Ferenc: A harminc bűne

Borgesnek

Abban a megroggyant harmincadik

évben, amikor kések hasították álmaid

kárpitját és homlokod idegen templomok

hűvös lépcsőjéhez szorítottad, azon a

harmincadik hűtlen nyaradon valahol

valaki megszületett a térben, de

ez csak újabb harminc év elteltével

lett nyilvánvalóvá, amikor ama

adamant rudak keresztezték egymást

és eltérítették sorsod meglassult

folyását, síkságokat árasztva el az álmok

elátkozott vidékén, szemhéjadon lepkeszárny

hímpora csillogott és nem tudtad, hogy

égitetestek ütköztek miattatok egy másik

galaxisban, és a pályájukról letérő planéták

a teremtés anyagba süllyedt kínjával büntetik

a leheletkönnyű lelkeket azóta is, mert nincs

következmények nélküli tett, sem gondolat,

és nincs, bizony hogy nincs bocsánat, ezért

kell újra és újra megalkotnod magad, hogy

az álmok és az évmilliárdok kizökkent

történeteiben végre helyére kerüljön az

általad meggyalázott világegyetem.

Nyirán Ferenc (1951-)