Murányi Zita: mimézis
ásít az ég ásítok én is
arcunkon az este csillagos genezis
fölmarkolom magam a sötétségig
ahol a Hold ragyog de csak félig
átnyúlok a reggeli fényig
a magasság mindent
beragyogó bársonyos miméziséig
rád teríteni az első fölhevült sugarat
ami nélkül minden összeomolhat
fölső szára évmilliárdos gőzöket
súrolhat és reggelenként belőle nő ki a Nap
hogy meleget adjon egy egész univerzumnak.
Murányi Zita (1982-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése