Király Farkas: A végtelen meghosszabbítása 08_25

diópor, néhány szem szőlő, sajtdarab,
ajkadról lehullott csóktöredék,
öled ujjbegyemről leszakadt aromája –
maradékok a tányérban.

belefújok, erősen. szemembe
s orromba tolul a keverék illata.
úgy leszel itt, hogy máshol vagy közben.
ingem kigombolom, engedlek közelebb,

engedlek magamba, a bőröm alá,
húsomba bújni, bárhol vagy, kedvesem.
az otthonos város idegen lakosztálya
táguló lelkemnek bizton szűk marad.

tágul, de kitölti szőlő meg diópor,
és elárasztja a szerelmes harmónia.
reggel nem érzek majd semmi hiányt.

holnap innen viszlek haza meg nem haza.

Király Farkas (1971-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél