Katzler Hilda: Bekötött szemmel
Bekötött szemmel rezdülünk,
egymással szemben tapint a vágy,
még nem érintesz, még nem érintelek,
képzeletünk teremt csodát...
A végtelen finoman ölel,
érzékeink bújócskáznak,
illatok között játszik a nincs,
egy sóhaj tétován rebben,
majd követi a többi is...
sorakoznak kimérten, lassan,
testünk még mozdulatlan,
de az idő már csúcsra hág...
bilincs kattan... zuhanunk...
és robban a vágy
egymással szemben tapint a vágy,
még nem érintesz, még nem érintelek,
képzeletünk teremt csodát...
A végtelen finoman ölel,
érzékeink bújócskáznak,
illatok között játszik a nincs,
egy sóhaj tétován rebben,
majd követi a többi is...
sorakoznak kimérten, lassan,
testünk még mozdulatlan,
de az idő már csúcsra hág...
bilincs kattan... zuhanunk...
és robban a vágy
Katzler Hilda (1954-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése