Oláh András: még ott vagyok
félsz kicserélni az arcokat
olyan ez mintha a szívverést
váltanád le fogpiszkálónyi
semmiért…
üres sótartó az élet
folytonos feltöltést igényel
árvák a székek az asztal körül
már elférnénk – mégsem örülsz…
a függöny ráncait számolod
sajátjaid is lehetnének
másnapos arc a tükörben
s kiégett szemhéjak
hiába kutatsz
nem találsz a fogason
lógó kabátban
pedig a kiürített zsebekben
és a gyűrődésekben még ott vagyok
olyan ez mintha a szívverést
váltanád le fogpiszkálónyi
semmiért…
üres sótartó az élet
folytonos feltöltést igényel
árvák a székek az asztal körül
már elférnénk – mégsem örülsz…
a függöny ráncait számolod
sajátjaid is lehetnének
másnapos arc a tükörben
s kiégett szemhéjak
hiába kutatsz
nem találsz a fogason
lógó kabátban
pedig a kiürített zsebekben
és a gyűrődésekben még ott vagyok
Oláh András (1959-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése