k. kabai lóránt: Rozsdamaró

a por egyre csak kavarog,
a madarak szüntelen köröznek,
vágják a gyűrűket a felhorzsolt,
zaklatott égre, iszapszín ragyogás.

homokban megfeneklett hajó,
körülvesz a kiszáradt óceán
— a szél hord olyan dolgokat,
melyek most először szárazak.

a bámészkodó ég szólít meg:
„ahol éppen vagy, az a te helyed.
vésd fel egy möbiusz-szalagra
hétszer: »örökös itt a lélekjárás«.”


k. kabai lóránt (1977-2022)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél