Farkas Wellmann Éva: Szavak, ima helyett

Már nem mindig,
vagy néha nem,
van úgy, hogy nem is kérdezem,
hogy el se mondom,
nem tudom,
lehet, hogy nem is gondolom,
belefér már, hogy tévedek,
máskor, hogy el is tévedek,
hogy nem tudom, mi is a jó,
volna jobb, mint mi adható,
már nem várom, hogy kérdezel,
nem lehet válasz ez, nem ez,
amikor fáradt agy s a test,
amikor minden szinte egy,
és nincs bár kósza gondolat,
fekszem irgalmas kék alatt,
nem tudva mást,
nem érthetek,
csak mindegy más,
csak minden ez,
hogy megbocsátasz így is, ennyi,
nem bírhatok nélküled lenni,
csak ezt tudom, ilyen nagyon,
tied vagyok, tied vagyok.


Farkas Wellmann Éva (1979-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél