Serfőző Simon: Ők

Nem a Nap,
felcsavart lánggal
kiakasztva az égre,
nem a Hold, csillagok,
nem azok,
hanem a májusi virágok
fákon, bokrokon,
ők világítanak akkora fénnyel,
pásztáznak nappal, éjjel,
hogy szétlátok szerte
az égi, földi világon.

Ők sugarazzák a fényt.
Ők, a kigyulladt pipacsok,
margaréták, búzavirágok.
Ők fényszóróznak,
a rózsák, tulipánok,
hogy nincsenek árnyékok,
homályt
a távolság pókhálós zugaiban se
látni sehol.

Nem a villanyégők,
neonok, reflektorok,
nem azok,
hanem a lobogó jácintok,
ibolyák, nárciszok,
s mind a többiek:
a bodzák, pitypangok,
a fehéren, zölden, kéken, sárgán
világítók,
ők vetítik fénnyel tele
a reggelt, nappalt, alkonyatot.
Tőlük fénylenek az egek.
A Nap is tőlük
ragyog.


Serfőző Simon (1942-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél