Kabai Csaba: Inkább megvárlak itt

Egy magánhangzó kiesett
valahol a történet közepén,
visszafelé bizonytalanítva
el az eseményeket, és
ellehetetlenítve örökre –
egy magánhangzó kiesett.

Valahol a közepén egy túl-
érzékeny barom én. Eltévedek.
Valamikor az elején talán
érdekes lehetett, valahol a
közepén egy magánhangzó kiesett.

Feledtetve neveket, színeket,
minden fölött ez a fenyegető
hiány lebegett.
És kopár.
Az Ördögároktól az Istenhegyi útig
vajon hány sóhaj?
És az elmeszanatórium, ahol azért
kezeltek, mert nem beszélem a nyelvet.
Vissza az Istenhegyi útra –
valaki itt tévedett.
Forgalmas álom egy förtelmes
nyáron át. Talányos hibagrammatika,
még nem látom át. Egy magánhangzó
kiesett és eltörölte a rímeket.
Így lett igaz.

És ami lehetett volna,
de nem lett, üresen, nyitva
hagyta a vonatkozó helyeket.
Egy magánhangzó,
de bármi lehetett.


Kabai Csaba (1979-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél