Murányi Zita: csak kölcsön

ma nagylelkűen
magamnak is csak kölcsönadlak,
hogy igazán senkié, úgy maradj magadnak
félszívvel
egészen soha, amikor épp elbúcsúzunk.
ma nem nyomaszt, mit mulasztok
holnap, amikor másnál leszel
kölcsönbe, egészen mással leszek,
majd tűrhetően foglalom magam,
2 személyes asztalt az étteremben,
csak füst és sótartó ne,
fölírták, legalábbis a telefonba.
jut időm mindenre
főzök, vagy leporolom a
kagylót. időnként beszélek is bele.
ma olyan vagyok, mint te.
csak arra nem emlékszem,
kinek is adtam. várj!
majd ha. befejeztük?
föllapozlak a noteszembe.

Murányi Zita (1982-)