Murányi Zita: tegnap
tegnap rózsaszínű voltál ma narancs
az összezárt bimbóban a reszketés
vártam hogy kinyílsz hogy virág vagy-e
földi vagy valami égi-isteni keresztezés
porzók bibék közé zártad a napot
de ez csak éjszaka volt így reggel széttártad
selymes szirmaid és büszke maradtál
amiért magától az ég is egyre jobban eltávolít
most rongyosra áztatott az eső
selymes szőnyegeiden a méhléptek
megtanultak egy másik igeidőben „lenni”
már a zümmögés se a régi de a jégverésnek
éppen ideje volt hátat fordítani roppant
száradon méz csurog fokozatosan halványul
el de fölragyog a megváltás aranyszínű tövisein
körülötted a kert újra a nap aranyába hullt
előbb a fák haraptak lángba azután a bokrok
itt maradtam levetett szirmaidból csokrot kötni
az isten és köztem még mindig tűzben áll egy sugár
kifeszülve pont köldökzsinórnyi és nem tudom eloldani.
az összezárt bimbóban a reszketés
vártam hogy kinyílsz hogy virág vagy-e
földi vagy valami égi-isteni keresztezés
porzók bibék közé zártad a napot
de ez csak éjszaka volt így reggel széttártad
selymes szirmaid és büszke maradtál
amiért magától az ég is egyre jobban eltávolít
most rongyosra áztatott az eső
selymes szőnyegeiden a méhléptek
megtanultak egy másik igeidőben „lenni”
már a zümmögés se a régi de a jégverésnek
éppen ideje volt hátat fordítani roppant
száradon méz csurog fokozatosan halványul
el de fölragyog a megváltás aranyszínű tövisein
körülötted a kert újra a nap aranyába hullt
előbb a fák haraptak lángba azután a bokrok
itt maradtam levetett szirmaidból csokrot kötni
az isten és köztem még mindig tűzben áll egy sugár
kifeszülve pont köldökzsinórnyi és nem tudom eloldani.
Murányi Zita (1982-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése