Dobai Lili: ünnepek

Összetöri

álmaim terveim
először egy
hosszú mély
repedés majd
hullanak a
reményszilánkok
vágydarabkák
lefelé
szerteszét
összerakhatatlanul
felemelhetetlenül

Így adja tudtomra
jelenlétét


Megcsúfolja

reményeim
kineveti
képzeteim
belegubancol a
megszőtt álmok szálaiba
vérfeketére festi
életem tisztogatott útjait

Így közli velem
mindenhatóságát


Elsimítja

a láthatatlanná vált
könnyek írta
vonalakat arcomon
a
ráncok vésőjével

Így cizellálja rám
üzenetét