Necz Dániel: Semmi út

Felszállsz egy vonatra
valahová, valaki elől.
Minél messzebb vagy,
annál közelebb,
és hiába menekülsz,
nem védenek meg sem a dombok,
sem a hegyek.
A fájdalomnak nincs úticélja,
csak útitársa, az pedig te vagy.
Eszel, iszol, olvasol –
úgy teszel, mint ha élvezni akarnád
az utat.
Cigarettára gyújtasz, és hátradőlsz.
Szíved a semmibe zakatol.
Valakiért mindig rossz helyen
leszel valahol.

Necz Dániel (1989-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél