Dékány Dávid: Bozóttűz
Nem akartam megvárni az ősz első kondenzcsíkjait,
az amfiteátrum romjainál most mégis hanyatt fekszünk.
Beceneveid közül néhány lemarad a többitől,
és ezekbe a versekbe vonul el meghalni.
Szöveteiket mikroszkopikus eső roncsolja,
mióta szemünk színe megmérgezte a folyót.
Mondatvégi írásjeleink lemészárolták az erdő bennszülött népeit,
és amit most felhőnek hazudunk, az valójában füst.
Ha a bozóttűz eléri az arborétumot,
a növények fémtáblákra vésett neveit
úgy fogjuk betűzni, mint a régi sírköveket.
De itt most jó.
Még el lehet hinni, hogy minden rendben.
Csak ne indulj eloltani a lángokat,
csak ne gondolj az önkéntesek elszenesedett húsára.
Az amfiteátrum romjainál hanyatt fekszünk,
hátunkon egy egész bolygó.
az amfiteátrum romjainál most mégis hanyatt fekszünk.
Beceneveid közül néhány lemarad a többitől,
és ezekbe a versekbe vonul el meghalni.
Szöveteiket mikroszkopikus eső roncsolja,
mióta szemünk színe megmérgezte a folyót.
Mondatvégi írásjeleink lemészárolták az erdő bennszülött népeit,
és amit most felhőnek hazudunk, az valójában füst.
Ha a bozóttűz eléri az arborétumot,
a növények fémtáblákra vésett neveit
úgy fogjuk betűzni, mint a régi sírköveket.
De itt most jó.
Még el lehet hinni, hogy minden rendben.
Csak ne indulj eloltani a lángokat,
csak ne gondolj az önkéntesek elszenesedett húsára.
Az amfiteátrum romjainál hanyatt fekszünk,
hátunkon egy egész bolygó.
Dékány Dávid (1988-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése