Király Farkas: A végtelen meghosszabbítása – 07_24

tedd kezed csípőmre, húzz magadhoz,
sokszor és annál is többször,
míg a vérünk mind odatolul,
ahol örömünk sátra épül.

apránként fogadj be mennyországodba,
legyél ma is a gyümölcsöskertem,
hol kedvemre s kedvedre haraphatok
érett, duzzadó szépségeidbe.

húzz magadhoz, húzz magadba,
húsom húsodban táncoljon vadul,
a naplementét fordítsuk vissza,
forduljon meg az égen Héliosz szekere.

széttéplek százszor, s majd békésen
összerakott testedhez bújok,
szeretőm vagy, szeretőd szeretője,
tükör a tükörben, a végtelenség maga.

táncoljunk egymásban, ahogy csak két
áldott teremtmény tud a szerelemben.
lúdbőrösre simogatlak később, aztán.
szeretem, hogy sosem utoljára.

Király Farkas (1971-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél