Ailo Gaup: Amint a fagy gyönyörű

A fák csúcsának fénydala
a mi világunkhoz tartozik,
és nem a kristályok csendvilágához.
Ott is vannak fák, de hangtalanok.
A földről felszállnak oda a színek,
Mint a meleg lényeknek való ajándék.
Nem olyan, mint a hideg kristályvilág
távoli szivárványai.
A fák csúcsait szél formázza.
Alakjuk lágy és hullámzó,
nem mint a kemény kristályvilág
pengevonalai.
Kristályok után kerestem.
A szivárvány és a gyötrődés magukba szippantott.
Furcsán gyönyörű volt minden,
Amint a fagy gyönyörű és halott.

Domokos Johanna fordítása

Ailo Gaup (1944-2014)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél