Kerék Imre: Szerelmünk holdja
Hommage à Makay Ida
Majd a káoszból, vaksötétből
szerelmünk holdja fölvilágol,
érzékeink eggyé fonódnak:
értjük egymást egy szemsugárból,
egy mosolyból, mi rubinajkad
szögletéből szemembe csillan,
mintha tiszta növényi létből
mi egyre kísért álmainkban:
a delelő, kitárt virágban,
egy kutya hű tekintetében:
s ha ölelünk: pórusainkból
kisejlik a hajdani Éden.
Majd a káoszból, vaksötétből
szerelmünk holdja fölvilágol,
érzékeink eggyé fonódnak:
értjük egymást egy szemsugárból,
egy mosolyból, mi rubinajkad
szögletéből szemembe csillan,
mintha tiszta növényi létből
mi egyre kísért álmainkban:
a delelő, kitárt virágban,
egy kutya hű tekintetében:
s ha ölelünk: pórusainkból
kisejlik a hajdani Éden.
Kerék Imre (1942-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése