Ádám Tamás: Utazás
Arcomra színes csíkokat mar
a várakozás, sínre tapasztom
fülem. Zavarukban eloldalognak
a talpfákat tartó bazaltkövek,
ma sem veszek hozzád szóló
menetjegyet.
Mire megfejtem a gőzmozdony
füstjeleit, az esőben újra kinő
az elpusztult állomás, majd
rom lesz megint, széthordják
a számozott téglákat.
Az olajfoltos peron az egyetlen
biztos pont, ahol a sín kattogása
igazodik az elhasznált szívhez.
Így ér véget egy el sem
kezdődött utazás.
a várakozás, sínre tapasztom
fülem. Zavarukban eloldalognak
a talpfákat tartó bazaltkövek,
ma sem veszek hozzád szóló
menetjegyet.
Mire megfejtem a gőzmozdony
füstjeleit, az esőben újra kinő
az elpusztult állomás, majd
rom lesz megint, széthordják
a számozott téglákat.
Az olajfoltos peron az egyetlen
biztos pont, ahol a sín kattogása
igazodik az elhasznált szívhez.
Így ér véget egy el sem
kezdődött utazás.
Ádám Tamás (1954-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése