Böszörményi Zoltán: Tűnődve
dióbarna csörgés
vonul végig a kipihent
falak mentén
tekintetemnek itt ér véget
a toporgó tűnődés tárlata
az átharapott sebek újra fájnak
kiadósan korszerűen
ilyen a kedvem
hektárnyi elvontság lelkemben
mellém ül
nagyokat hazudik a reggel
vonul végig a kipihent
falak mentén
tekintetemnek itt ér véget
a toporgó tűnődés tárlata
az átharapott sebek újra fájnak
kiadósan korszerűen
ilyen a kedvem
hektárnyi elvontság lelkemben
mellém ül
nagyokat hazudik a reggel
Böszörményi Zoltán (1951-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése