Zelenka Brigitta: Sejtések
Én oly sokszor elnézek másfelé,
s a keresztfáról megfeledkezem,
de érzem, elér egy-egy sugarad
az áradásban bomló reggelen,
ha áldás zuhog ég és föld között,
fűszerillatban színek, dallamok,
s a kerti padra jóreménység ül,
Flóra kék szeme mikor rám ragyog.
Mindenben ott vagy Te: egy gondolat,
finom sejtésben pókszál-lebegés,
az alkonyati lila búcsúzás
lélekbő-csendjén sarjadó vetés.
Én oly sokszor elnézek másfelé,
mégis engem itt valaki szeret,
tudom, a kezedben jó helyen lennék,
Istenem, hadd járjak veled.
s a keresztfáról megfeledkezem,
de érzem, elér egy-egy sugarad
az áradásban bomló reggelen,
ha áldás zuhog ég és föld között,
fűszerillatban színek, dallamok,
s a kerti padra jóreménység ül,
Flóra kék szeme mikor rám ragyog.
Mindenben ott vagy Te: egy gondolat,
finom sejtésben pókszál-lebegés,
az alkonyati lila búcsúzás
lélekbő-csendjén sarjadó vetés.
Én oly sokszor elnézek másfelé,
mégis engem itt valaki szeret,
tudom, a kezedben jó helyen lennék,
Istenem, hadd járjak veled.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése