Bertók László: Éhes, együgyű állat vagy

Hogy melyik oldalát látod, nem csak attól függ,
hogy melyiket mutatja, hanem attól is, hogy
melyik látszik onnan, ahonnan nézed, vagy
melyiket akarod látni akkor is, ha nem azt látod,
amit látsz, és föl sem merül már benned,
hogy neki is, miként neked több oldala van
(„kell, hogy legyen”), ha magabiztosan (bután,
egyoldalúan) minősítgetsz, mert a zsigereidnek,
a reflexeidnek, az indulataidnak (előítéleteidnek?,
rögeszméidnek?) hiszel, mert a szemed, az orrod,
a füled, s az agyad, a nyelved is valaki másnak
dolgozik, mert nem vagy azonos önmagaddal,
s nyilvánvaló, hogy akit így méregetsz, minősítgetsz,
az is, egyre bizonyosabban, annyit lát belőled,
hogy egy éhes, együgyű állat vagy, s hiába próbál
emberként viselkedni, kénytelen állatként
készülődni a védekezésre, ezért mielőtt cselekednél
(megszólalnál, odaütnél), nem árt, ha megtorpansz,
hátrébb lépsz, gondolkodni kezdesz, megvárod,
amíg feléd fordítja a másik (a többi) oldalát is,
s még jobb, ha nem sajnálva az időt, a fáradtságot
(és a szégyent) elindulsz, körbejárod, töviről hegyire
megvizsgálod, megismered minden irányból, mi több,
óvatosan életre kelted belőle a csecsemőt,
aki ösztönösen meg tudja (tudta) már különböztetni
a hozzá jószándékkal közeledőt, a számára fontosat
(rokonszenvest, segítőkészet, szükségeset) a
rosszszándékútól, az ellenségestől, s aki a
kurkászás közben benned is fölébredhet.

Bertók László (1935-2020)