Ijjas Tamás: Lila
Hónapokig nyomoztam utánad, aki a kabátzsebembe
rejtetted azt a cetlit a Kampuszon, azt a lehetetlen
lila pufidzsekit hordtam akkor, hogy kitűnjek a tömegből,
és te észrevétlen, ahogy a nagymamák szokták unokájuk
zsebébe tömni az ötezrest, zsebembe dugtad, hogy szimpatikus
vagyok, szeretnél velem többet beszélgetni, először azt hittem,
hogy a ruhatáros lány vagy, aki nekem volt szimpatikus,
elbeszélgettem vele, pontosabban ő beszélt megállíthatatlanul
a saját életéről, főleg a szerelmiről, gyorsan kiderült hát,
nem azonos veled, halvány lila gőzöm nem volt, hogy ki
is lehetsz, így te lettél minden évfolyamtársnőm, te lettél
minden lány a vonaton, villamoson, aki hozzáférhetett
zsebemhez, szememhez, szívemhez, azóta se talállak, és már
a kabát sincsen meg, a lila, azt mondják az a bűnbánat színe.
rejtetted azt a cetlit a Kampuszon, azt a lehetetlen
lila pufidzsekit hordtam akkor, hogy kitűnjek a tömegből,
és te észrevétlen, ahogy a nagymamák szokták unokájuk
zsebébe tömni az ötezrest, zsebembe dugtad, hogy szimpatikus
vagyok, szeretnél velem többet beszélgetni, először azt hittem,
hogy a ruhatáros lány vagy, aki nekem volt szimpatikus,
elbeszélgettem vele, pontosabban ő beszélt megállíthatatlanul
a saját életéről, főleg a szerelmiről, gyorsan kiderült hát,
nem azonos veled, halvány lila gőzöm nem volt, hogy ki
is lehetsz, így te lettél minden évfolyamtársnőm, te lettél
minden lány a vonaton, villamoson, aki hozzáférhetett
zsebemhez, szememhez, szívemhez, azóta se talállak, és már
a kabát sincsen meg, a lila, azt mondják az a bűnbánat színe.
Ijjas Tamás (1978-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése