Bánki Éva: Az az angyal

Egy szabálytalanul közöttünk élő
angyal hagy jeleket itt. Nem lebeg
lét és nemlét között, nem suhan, nem izzik,
mégcsak nem is tündököl. Nincsenek halhatatlan
szárnyai. Csak egy titkos angyal, a lépcsőházban
lakik, vigyáz a rossz vezetékekre. Sokan hiszik,
hogy egy régi cseléd, aki beleszeretett a ház
stukkódíszeibe, és nem tud meghalni, mert
a múlt túl tágas neki. De érezzük hatalmas
erejét, mikor a nyárvégi lárma kiszakítja
az alapzatából a házat, forr a levegő, aztán
minden visszasimul az augusztusi délutánba.

Lám, öregednie kell a megszokásnak.

Olykor az arcával ébredsz. De ő maga
nincs sehol: eltűnt, eliszkolt vagy kivágódott,
mint a biztosíték a függőfolyosón - milyen rejtélyesek is,
mondják, minden télen ezek a hajnali áramszünetek!

Aztán fény lesz. Egy percre másfajta fény, igen.
Boldog, felszabadult, születésnyi fény

Bánki Éva (1966-)