Borsodi L. László: Tükör-tó

… a reggeli ébredés, napsütés,
a konyhai semmittevés, kávézás,
a csapból csepegő víz, a borotva,
amit olvasol, gondolsz, írsz,
az öltözködés, a kulcs, a zár,
a társad, ki az ajtónál megcsókol,
az utcán szembejövők és elmenők,
akik téged unottan hallgatnak,
felejtenének vagy elhallgatnak,
együtt röhögnek veled, rajtad,
koccintanak pohár borral,
elüldöznek és visszafogadnak,
miattad imádkoznak, átkozódnak –
nincs alakjuk, arcuk, hangjuk,
nem látod, nem hallod őket,
mert általad vannak,
mindenek érted, miattad,
mert mindenkiben magadat,
mert élsz és uralkodsz,
mígnem lápba, folyóba,
tükörnek tavába belehalsz.

Borsodi L. László (1976-)