Kántor Péter: Úgy nevetsz

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
tétován, bizonytalanul,
meg-megdöccenve,
keresgélve a hangot.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
keményen, pattogósan,
nyomodban
felhólyagosodik a csend.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
szaporán guruló,
halk, puha nevetéssel,
záporozón.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
elszántan,
sietősen,
célratörően.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
szilajon,
féktelenül,
vakon.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
csapongva,
ringatózva,
kéjesen.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
ostobán harsogsz,
fröcskölve,
bugyborogva.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
idegesen,
kurtán,
hamis jókedvvel.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
szigorúan,
hidegen,
könyörtelenül.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
szálkásan,
színtelenül,
mindentudóan.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik:
nevetsz, nevetsz,
se eleje, se vége,
se célja, se oka.

Úgy nevetsz, ahogy az eső esik,
mintha sírnál,
hosszan elnyújtva, keservesen,
sokáig.


Kántor Péter (1949-2021)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ornella Fiorini: Lányomnak

Závada Péter: Bontás

Wass Albert: Tél